Rodoszi nyaralás V.

A sziget keleti partja

A második autósprogramban Lindosz város és a fellegvár megtekintése, valamint a sziget déli pontjának, Prasonissi partszakasz kipróbálása volt.

Lindos, a sziget második legnagyobb települése és kb 50 km-re van a szállodától. Az országút a sziget belsejében fut, ám a városnál már a tengerpartra vezet ki, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra már az autóból is. A városban az utcák annyira keskenyek és a gyalogosokra van kitalálva a főbb parkolók az országút mellett vannak. A bátrabbak lemerészkedhetnek egy keskeny, kétirányú úton, amely egy körforgalomba torkollik. A szemfülesebbek találhatnak még néhány parkolóhelyet itt is, amely nagy része fizetős, a távolabbiak pedig ingyenesek. A város látványossága a fellegvár, amely a város és a tenger fölé magasodik. A faluból lehetőség van szamárháton felmenni. A szamaragolás (lehet hogy ilyen magyar szó nincsen) ára csak oda 5€, a távolság pedig nem több 300m-nél.Véleményem szerint nem éri meg igénybe venni, mert nem meredek a felfelé vezető út. A fellegvárból gyönyörű kilátás nyílik a tengerre, a Szent-Pál öbölre, a városra és a város tengerpartjára. A várban a korabeli épületek maradványait lehet megtekinteni, de fel kell készülni, hogy árnyék nincsen. A városka utcái fedettek, a bolt tulajdonosok ponyvákat feszítettek ki a szűk utcák fölé, ezzel is enyhítve a tűző nap erejét.

Innen tovább indultunk a sziget déli vége felé Prasonissi felé. Itt homokos, széles tengerpart várja a fürdőzni vágyókat. Itt is megvan a lehetőség, hogy mindkét tengerben megmártózzunk. Mivel a hotel a Földközi-tenger partján fekszik, így mi az Égei-tengert választottuk, amely nagyon szeles emiatt hullámos is. A fürdőzőknek vigyázni és figyelni kell, mert a szelet a szörfösök is előszeretettel használják, közel a parthoz.

Rodoszi nyaralás IV.

A sziget nyugati partja

A legegyszerűbb módja, hogy az ember bebarangolja a sziget távolabbi látványosságát is, autót kell bérelni. Jól meg kell nézni, hogy melyik rent a car céget választjuk, mert súlyos euro eltérések lehetnek közöttük. Mivel mi 11-en voltunk ezért béreltünk 2 autót (Fiat Dobló és Fiat Panda) két napra. Fejenként 22€-ba került a két napra üzemanyaggal együtt. Az üzemanyagár egyébként elég húzós, 1,5-1,6€-ba kerül 1 liter. A szerződéskötéskor arra figyelni kell, hogy meddig van az üzemanyag az autóban, mert annyival kell visszaadni, illetve teljeskörű biztosításnak (full insurance) lenni e kell az autón.

A program a következővolt: Pillangók völgye – Kamiros – Kamiros Skala – Monolithos – Embonas

A Pillangók völgye (Petaloudes) a sziget belsejében található. Ez egy természeti látványosság, aminek az a titka, hogy a völgyben őshonos növényzet olyan illatanyagot bocsájt ki magából, ami ide vonzza a pillangókat. A völgy alsó részén érdemes megállni és elkezdeni az útunkat. Bár így először felfelé kell haladnunk a közel 2 km hosszú völgyben, de a visszafelé út már könnyebbnek ígérkezik. Félúton is be lehet csatlakozni, ott is van egy bejárat és a jegyeket itt is ellenőrzik, tehát ne rakjuk el messzire. A völgy tetejére érve megpihenhetünk egy kis domb árnyékában. Onnan még közel 300 méterre található egy kis kolostor (Kalopetra), ahonnan a nyugati tengerpart látványa tárul elénk.

Utunk következő állomása Kamiros ősi romvárosához vezetett. A szigeten összesen 3 romvárost azonosítottak (Lindosz, bár ezt teljesen megsemmisült, Iaissos és Kamiros). A belépő 4€-ba kerül fejenként. Árnyékra ne számítsunk, mert az egész város egy domb oldalába és tetejére épült. Minden egyes helységet beazonosítottak és annak használatára, hasznosságára is fény derült, így a mai ember is el tudja képzelni, hogy miként élhetett az akkori lakosság. Mivel az idő közeledett az ebéd felé utunkat Kamiros Skala faluja felé vettük. Ez a falu arról ismeretes, hogy néhány étteremből áll és innen van lehetősége az embernek áthajózni a szomszédos közeli szigetekre (Chalki, Alimnia). Itt egy jóízű ebédet követően Monolithos felé vettük az irányt, ahol egy keresztes erődöt és egy templomot, illetve ami megmaradt belőle, tekintettünk meg. A partitúra szerint egy bevehetetlen erőd, ami a helyszínen be is igazolódott. Csodálatos kilátás nyílik a szomszédos szigetekre. Ez a látványosság a turisták által még nem túlságosan felkapott, mivel a főúttól távol esik.
Az idő jócskán eltelt és hazafelé indultunk. Az út mentén, több helyen voltak árusok, akik helyi készítésű olajakat, röviditalokat, édességet árultak. Egy ilyennél mi is megálltunk és segítettünk az egyik ilyen családi gazdálkodás fennmaradásában. Hazafelé Embonas településen keresztül mentünk, amely arról ismeretes, hogy ez a hely a sziget szőlő termesztésének és bortermelésének a központja. Itt nem álltunk meg, de a főutcán végig kocsikázva át lehet érezni a borospincék és vendéglők eme hangulatát.

Rodoszi nyaralás III.

Rodosz város bevétele

A főváros nagyon közel van a hotelhez, kb 15-20 perc alatt bent van a klimatizált busz a pályaudvaron, amely az óváros egyik bejáratánál található. A buszjegy 2€-ba kerül fejenként utazásonként. Az óvárost körülvevő védőfalon rengeteg bejárat található és mindegyik nevezetes valamiről. Lehetőség van a városfalak között, ami korábban vizesárokként funkcionált, végigsétálni az óváros körül. Az idelátogatónak fel kell készülnie, hogy árnyék nem nagyon van a „vizesárokban” és megterhelő tud lenni a 35-40 fok, tehát folyadék mindig legyen nálunk. Az óváros itt is pont olyan, mint amit egy óvárostól el lehet várni: hosszú sétálóutcák telis tele boltokkal, éttermekkel. A „Socrateus”-nak nevezik a főutcájukat, amely a teljes óvárost keresztülszeli a tengertől a Nagymesterek Palotájáig (Magnus Magister”s Palace). A palotát térítés ellenében lehet látogatni, melynek ára 6€ fejenként. Egy monumentális építmény, amely ablakaiból a Mandraki kikötő látványa tárul elénk. Azt mondanom sem kell, hogy a Palota falai között nagyon kellemes hűvös van, ahol picit lehet szusszanni a kinti nagy meleg után.

Az óváros „bevétele” után a kikötőt vettük célba. A belső, kisebb hajók és yachtok fogadására alkalmas kikötő a Mandraki. Ez ismeretes arról, hogy a monda szerint a bejáratánál állt a Rodoszi kolosszus, amely egy földrengés következtében összeomlott. Jelenleg a sziget két jelképe található az egykori világcsoda helyén: a szarvas és az őzsuta. Innen csodálatos kilátás nyílik a Nagymesterek Palotájára, az óvárosra és a tengerre. A belső kikötő mellett található egy külső is, az Emborio, ahol a nagyobb tengerjáró hajók horgonyoznak. A két kikötőt elválasztó védőfalon a 13-ból fennmaradt 3 szélmalom található, amely ott jártunkkor felújítás alatt volt, míg a fal végében a világító torony és a hozzá tartozó épület együttes áll. A főváros a sziget északi csücskén fekszik, ahol egy tengeri akvárium kapott helyet és a kikötőből a tengerparton végig sétálva elmentük ebbe a múzeumba. A belépő 5,5€-ba került és utólag úgy véltük, hogy nem érte meg. Szokás mondani, hogy az ár-érték arány nem volt összhangban. Hűvös volt, mert a föld alatt van, de néhány akvárium és kipreparált tengeri élőlényt lehetett megnézni. A kikötő és ezen a keleti partszakaszon rengeteg luxushotel van, és tényleg olyanok, hogy megszólalnak. Itt ráleltünk egy Starbucks Caféra is, bár ebből legalább 3-at láttunk a szigeten. Ami számomra érdekes volt, hogy sokan szaladgáltak Hard Rock Cafe-s pólóban, de a kávézót nem találtam meg, pedig bebarangoltuk a várost és a szigetet is. A sziget északi végében csodás kilátás nyílik Törökországra és a magasló hegyvonulatokra, amely 16 km-re van a görög szigettől és van lehetőség a kikötőből induló turistahajóval átmenni 1 napra. A

sziget ezen csücske kavicsos, de inkább a nagyobb fajtából és itt összeér a szigetet délről ostromló Földközi-tenger és északról ostromló Égei-tenger. Alapvető különbség, hogy a Földközi nagyon csendes és hullámmentes, míg az Égei ennek ellentettje. Azért bemerészkedtünk, de a hullámok beterítettek.

Rodoszi nyaralás II.

Hotel Kalithea Mare

Az első programterve szerint hajnalban indult volna a repülő Ferihegy 2A terminálról, de néhány nappal az indulás előtt ezt módosították egy emberibb időpontra, délután fél egyre. A korai indulásban az volt a vonzó, hogy mire a nap felkel már a tengerben tudtunk volna lubickolni.

Az utat a TUI utazási irodánál fizettük be és a Travel Service légitársasággal utaztunk. Az út kellemesen telt, a felszolgált étel jó volt, kevés felhő volt az égen és nagyobb magasságból is lehetett látni a görög szigeteket. A repülőtér a sziget nyugati felén található néhány kilométerre a fővárostól, Rodosztól, mert hogy a fővárost is ugyan úgy hívják mint a szigetet. A mi szálláshelyünk a sziget keleti felén volt, Hotel Kalithea Mare nevű szállodájában, ami 6 km-re van a fővárostól. A hotel 4 csillagos és egy szirtre épült, amelyet az idő során kibővítettek. Azt számoltuk, hogy közel

1000 szoba található a területén kisebb blokkokba tömörítve. Kis csapatunkat, 11 főt, öt szobában szállásolták el, de egymástól kissé távol. Valamelyik szoba az étteremhez volt közel, a másik a főbejárathoz volt közel, a harmadik pedig a medencéhez, bár azt csakis az all inclusive-ra befizetett vendégek használhatták. Mi félpanziós ellátásra fizettünk be, amely svédasztalos reggelit és vacsorát jelent, egyedül az italért kellett külön fizetni. A szálloda területén vannak bárok és mivel a kint tartózkodásunk ideje alatt zajlott a 2010-es labdarugó világbajnokság, így az egyiket kivetítővel látták el és esténként lehetett élvezni a mérkőzéseket. A szállodának saját tengerpartja, mondhatni öble van, ahová csak a szálló vendégei mehetnek – néha kivétel a hajójukat (yacht) ott lehorgonyzó „kismiújságok” – és napernyőt és 2 nyugágyat is bérelhetnek 1 napra 5€-ért. Esténként rövid sétákat tettünk Kalithea faluba, amely 15 perc sétára volt a szállodától. A faluban néhány autókölcsönző, hotel, szupermarket és souvenir shop található, itt is minden a turistákért van.

Rodoszi nyaralás I.

Egy kis történelem

Az Égei- és a Földközi-tenger találkozásánál, a török partok közelében fekszik Rodosz szigete. Rodosz a Dodekánosz-szigetcsoport legnagyobb szigete. Rodosz történelme az ókorba nyúlik vissza. Az ókori világ hét csodájának egyike itt állt, a Rodoszi Kolosszus - 30 méter magas Héliosz istent ábrázoló szobor, amelynek lábai a kikötő két oldalán álltak, és a hajók alatta futottak be Rodosz kikötőjébe. A szobrot földrengés pusztította el i.e. 226-ban. Később több uralkodó is próbálta újra felépíteni, de végül a Rodoszi Kolosszus darabjait kereskedőknek adták el.

A sziget fővárosát, a hasonló nevű Rodosz várost i.e. 408-ban tervezte egy Hippodamosz nevű görög építész, Az i.e. 16. században a minoszi kultúra telepedett meg a szigeten, majd egy évszázaddal később az akhájok igázták le a területet. A dórok érkezésével, az i.e. 11. században indult meg Rodosz fejlődése, amit stratégiailag is fontos elhelyezkedése indokolt.

A perzsa hadak többször is lerohanták a szigetet, de az athéni seregek támogatásával a perzsák ellen kivívott győzelem után Rodosz csatlakozott az athéni szövetséghez, ami komoly védelmet biztosított számára. A Peloponnészoszi háborúk elkerülték a szigetet és a konfliktus végén Rodosz önállóan intézte kül- és belügyeit, így i.e. 340-ben a perzsák sikerrel vették be a szigetet, mivel a szövetséges görög városállamok a háborútól legyengülve nem tudták segíteni a rodosziakat. A perszák uralma rövid volt, 332-ben Nagy Sándor hódította meg a szigetet, majd a nagy hadvezér halála után Rodosz az Alexandriában uralkodó Ptolemaioszok birtokába került. Ennek köszönhetően a város fejlődésnek indult és a Földközi-tenger térségének jelentős kereskedelmi, kulturális és hajózási központjává vált. Később a szerződéses viszonyba került a sziget a Római Birodalommal. A római nemesek iskoláinak központja lett Rodosz.

Az i.sz. 1. században Szent Pál hozta a kereszténységet a szigetre, amely később meghatározóvá vált Rodosz életében. 1309-ben Rodosz a Szent János Ispotályos lovagrend uralma alá került, akik Rodosz városát az akkori kornak megfelelő modern középkori várossá építették. A mai óváros számos látnivalója és műemléke, köztük az impozáns Nagymesteri Palota is ebben az időszakban épült. A rodoszi lovagok által épített erős falak sikeresen állták az egyiptomi szultán támadásait, de végül a város 1522-ben a török serege előtt behódolt. Rodosz szigete közel négy évszázadon keresztül az Oszmán birodalom része volt.

A szigetet csak 1912-ben hódították el a törököktől az olasz seregek, majd a második világháború után 1948-ban egyesült Görögországgal.

Az országban jelenleg fennálló gazdasági helyzet a szigeteken, így Rodoszon sem érezteti hatását, inkább a kontinensen lehet érezni.

Rodosz az ország negyedik, dodekániszosz szigetcsoport legnagyobb szigete. Hossza 85 km, szélessége 35km a partvonal kerülete 200km, míg a legmagasabb pontja az 1215 m magas Altaviros-hegy. (Forrás: Greekland.hu)

Kirándulás Madridban III.

A harmadik nap

Madrid mellett is található egy szórakoztató park, a Warner Brothers Park. Madridból az Atocha vasútállomásról kb. 40 perc alatt ki lehet érni egy átszállással. A C3-as "HÉV"-vel Atocha-ról Pinto állomásig, ott pedig a C3A vonalra át kell szállni. Ezen a vonalon a végállomáson kívül csak a park megállója, a Parque Ocio, található. A belépőjegy 38 €-ba kerül fejenként és a park 11:00 - 20:00-ig van nyitva. Ezért a pénzért természetesen annyiszor ül fel az ember az attrakciókra, ahányszor csak akarunk. A park több területre van osztva, úgy mint Cartoon Village, Old West Territory, Superheroes, Hollywood Boulvard, Warner Brothers Studio. Bármilyen szóróanyag csakis kizárólag spanyolul volt elérhető és még a kiszolgáló személyzet sem tudott megszólalni más nyelven. Rengeteg hullámvasút van kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Nagyon kevés figurát lehetett látni a park területén, mi csak akkor láttunk, ha előre meghírdetett "show" időpontjában megharcoltunk a tömeggel. Az éttermekben fagyit, gofrit, shaket, pizza szeletet, melegszendvicset lehetett kapni valamilyen menű formában is, ami nem volt olcsó, 1 kicsi kóla, 1 kicsi sültburgonya és 1 bermuda 9 €-ba került. Az ajándékboltban rengeteg plüssállat, bögrék, pólók voltak igen borsos áron. Az attrakciók között volt néhány "vizes". Itt ajánlott az esőkabát használata, mert tényleg alsónadrágig vizes lesz az ember. Ha nem tudunk magunkkal vinni ilyet semmi gond, mert 7 €-ért lehet vásárolni.

Kirándulás Madridban II.

A második nap

Az idő az előző napi esőzést követően a szebbik arcát mutatta. Verőfényes napsütés, némi felhővel párosítva. A főtér a Puerta del Sol állomásnál található, a város szívében. A téren található a spanyol "0" kilométerkő, illetve a régi városháza. Itt egymással párhuzamosan futó sétállóutcák indulnak, ahol rengetek bolt és nagyobb pláza szerű áruház található. Mindegy melyik napszakban jártunk itt, mindig rengeteg ember volt. Hosszú órákon át csak sétállgattunk a városban, és a Plaza Mayor téren meg is pihentünk az egyik vendéglátó egységben.
Madrid bővelkedik a nagy kiterjedésű parkokkal, ahol az emberek bicikliznek, görkorcsolyáznak, sétállnak és pihennek a füvön. Az egyik ilyen a Retiro Park, amely a város keleti felén található. Innen nem messze található a Hard Rock Cafe, amire kíváncsiak voltunk. A név ne tévesszen meg senkit, nem kávézóról van szó, hanem egy ehte amerikai étteremről. Az amerikai érzés nekünk teljesen átjött bentlétünkkor. Összeségében nem egy olcsó hely, a főételek 10-15 €-ba kerülnek, a Rock Shopban lehet relikviákat vásárolni, pólót 20 €-ért, üvegpoharat 8 €-ért, bögrét 15 €-ért.

A nevezetességek közül ajánlatos ellátogatni a Plaza de Espagna térre, ahol Cervantes előtt tisztelegve szobrot emeltek a legismertebb főhősével együtt, Don Quixhote-val és Sancho Panza-val. A Casa de Campo-n a Templo de Debod építményt nézhetjük meg, amely egyiptomi hieroglifákat tartalmaz és le van fordítva, értelmezve van persze csak spanyolul. Itt található egy libegő, amely átszeli a parkot és a célállomáson a vidámparkba és az állatkertbe tudunk eljutni.
Madridtól minegy 40 km-re található az El Escorial, amely a királyok téli rezidenciája volt. A "háztömböt" 19 évig építették és kolostorként valamint a királyi családok temetkezési helyéül szolgált. Gyönyörű helyre épült, a teraszról látszott Madrid. Természetesen a palotába belépő ellenében lehet bemenni, mi nem mentünk be. Az igazi Királyi Palota épületegyüttese Madrid nyugati részén található.

Kirándulás Madridban I.

Az első nap

Galapagar nevű "faluban" laktunk, amely helség egyébként közel 31.000 lakossal rendelkezik és Madridtól 30 km-re van nyugatra. A közlekedés nagyon jól megoldott volt, kb félóra alatt bent volt Madridban a Moncloa állomáson, ahol metró összeköttetés is van. A buszpályaudvart úgy kell elképzelni, hogy a föld alatt van, mint a metró és az

óriás buszokkal úgy lavíroznak a szűkös helyen, hogy öröm nézni. Madridban 13 metróvonal van és 3 föld feletti vasút (HÉV jellegű), így viszonylag könnyen közlekedhetünk és juthatunk el egyik helyről a másikra. Tömegközlekedési szempontból zónákra van osztva és e szerint lehet jegyeket vagy bérleteket venni. Az 5 napos bérlet ára 35,20 €-ba került.

Az európai nagyvárosokhoz hasonlóan itt is van városnéző busz, amelyre 1 napijegy 17 €-ba kerül, korlátlan számú "hop in - hop off" -ra jogosít. A buszok, a forgalomtól függően, 10 percenként járnak és 10:00 - 18:30 között közlekedik márciustól június 20-ig. A túra 2 útvonalat kínál, amely a modern és a régi Madridot mutatja be. Mindkét vonalon érdemes körbeutazni annélkül, hogy leszállnánk, mert így megtervezhetjük vagy eldönthetjük, hogy melyik nevezetes helyen szállunk le és nézünk körbe. A modern kör útvonalán ajánlom figyelembe a 7-es megállót, ez nem más mint a Santiagó Bernabeu stadion, a Real Madrid FC focicsapatá

nak otthona. A belépő 15 €-ba kerül fejenként és az egész stadionon végig lehet sétállni a tetejétől a kispadig, az öltözőtől a souvenir shopig. Időkorlát nincsen, addig marad az ember ameddig csak akar. Ottlétünkkor éppen a 2010-es

BL döntőre készültek, volt némi szerelni való. Lehetőség van idegenvezetővel és nélküle is megnézni a stadiont, mi nélküle tekintettük meg és szerintem így jobb volt, és nem biztos hogy megér plusz 7 € többletet. Lehetőségünk van a kedvenc játékosunkkal fényképet készíteni. Persze itt ne arra gondoljunk, hogy a játékosok várják a turistákat, hanem digitális trükk segítségével készítenek fényképet "csupán" 11 €-ért.

Madrid második számú csapata a Club Athletico de Mardid a 2010-es Európa kupát megnyerte, ezért a város készült az esti ünneplésre. Rengeteg rendőr és fanatikus, a sikerre éhező athletico rajongó készült az estére. A program az volt, hogy elindulnak a Vicente Calderon stadiontól egy nyitott városnéző buszon és végcélul a Neptun kút szökőkútjánál köszöntik szurkolóikat. Élmény volt látni, hogy a szurkolók a csapat színeibe öltözve ellepik a Neptun tér környékét, több ezer ember gyűlt össze itt. Másnap reggel ellátogattunk at Estadio Vicente Calderon-ba. A stadiont nem lehetett látogatni, de egy múzeum és egy ajándékbolt nyitva volt. A sikerre való tekintettel mindki akart egy ereklyét magának és ez elég nagy tömeget hozott össze az üzletbe és több órás sorban állást eredményezett.

Kirándulás Madridban - Az előkészületek

Utazás a WizzAir-rel

A madridi városlátogatáshoz kerestünk légitársaságot. A legolcsóbb a WizzAir fapados társaságot találtuk. Sajnálatosan az eredeti időpontban nem tudtunk kiutazni. Ilyenkor több lehetősége van a kedves utasnak: ha nem tesz semmit elveszíti a pénzét, ha módosítani szeretnénk annak akkora a többlet költsége, hogy inkább megéri egy újabb jegyet venni. Még egy lehetőség, hogy orvosi igazolással és lelettel alátámasztva a már befizetett összeget kreditté jóváírják és 1 évig felhasználhatjuk azt.

Jó tudni előre, hogy minden szolgáltatásért külön kell fizetni, tehát a repülőjegy csak az utazásra jogosít. Ez nekünk 55.960 Ft-ba került oda és vissza 2 főre. Ehhez külön kellett megvenni a poggyászt, ami egy darab esetén 8.250 Ft-ba kerül oda-vissza, de ez 32 kg lehet. Lehetőség van internetes beszállókártya nyomtatására, amely így ingyenes, ellenkező esetben 10€ fejenként. Fontos, hogy legyen nálunk az az útiokmány, amivel regisztráltunk. Az internetes becsekkolást az utazást megelőzően 7 nappal lehet leghamarabb megkezdeni és legkésőbb 3 órával az indulás előtt lehet. A repülőgépen nincsen helyjegy, így mindenki oda ül ahová tud, mint a buszon, de ezt előre velünk nem közölték. Jó előre tudni ezt, mert így elkerülhető a kellemetlenség, hogy nincsen egymás melletti két hely. A járat Ferihegy 1-es terminálról indul. Az utasoknak fel kell készülnie, hogy a terminálban nincsen levegő, ablakot pedig persze nem lehet nyitni.

Ha bármilyen kérdésünk lenne, az ügyfélszolgálaton meg lehet próbálni kérdezősködni, de nekem azt válaszolták, hogy nézzem meg a www.wizzair.com -ot és keressek ott infót, tehát konkrét választ nem adtak.