Bodri pincészet

A közelmúltban kisebb társasággal
ellátogattunk a
Szekszárd melletti
Bodri pincészetbe, ahol egy borkóstolással
és pincebemutatóval egybekötött kellemes nyári vacsorán vettünk részt. A birtok
a Faluhely dűlő névre keresztelt dombok lábánál található, amelyet teljesen
körbezár a völgy, így csak az út végén lehet megpillantani. A főkapu stílusos,
régi óriás hordóból van, amelyet kettévágtak, tehát a körkörös mivolta
kivehető. A pincénél ki van alakítva vendégparkoló, amelyen egy helikopter
leszálló is fel van festve és állítólag már fel is volt avatva. A látvány
csodálatos volt, rendezett környezet, halastó, melynek egyik oldalán az épülő
szálláshely, a másik oldalán a felújított főépület és a pincefőbejárat.
Mindennek hátterében a hegyen lévő szőlősorok és erdő. Megérkezésünkkor jött
egy „idegenvezető”, aki végigvezetett a borospincén. A pincészet pályázat útján
jutott nagyobb összeghez, melynek kivitelezése részben befejeződött, részben még
folyamatban van, de az eredmény már látszott. A főépületnél kezdődött a
körbevezetés, kívül a fedett terasszal, ahol a későbbiekben a vacsorát
fogyasztottuk el, míg belül pedig egy nagyobb teremben találtuk magunkat, ahonnan
egy nagyobb fa ajtó nyílt a borospincébe. A pincetúra 35-40 percig tartott,
ahol az idegenvezetőnk a legfontosabb tudnivalókat mesélte el a pincészetről,
úgy mint:
- Az elnyert támogatás összege összesen mintegy 1,3
milliárd forintot tesz ki,
- A környező szálláshelyek kihasználtságához
rendszeresen 50-60 fővel járulnak hozzá,
- Épül egy saját panzió, amely 60 fő befogadására
lesz alkalmas,
- Jelenleg 25 hektár szőlőn tevékenykednek, amelyhez 50 hektár erdő
tartozik
- Évente 200.000 palack bort állítanak elő
A pincében található egy
palackozó gépsor, amely teljesítménye óránként több száz üveg, továbbá a
borászatban alkalmazott koracél tartályok, magyar és amerikai tölgyfahordók,
amelyek az egyes típusok tárolására használhatóak. A pincészetben kellemes
klíma uralkodik, így a kánikulában külön öröm volt, hogy egy hűvös helyen
kalauzoltak bennünket. A pincészet rendezvények és esküvők helyszínéül is
szolgál. Ezen apropóból a pincészetben kialakításra került egy belső
„rendezvény terem”, amely három teremből áll, ahol a vendégek helyet
foglalhatnak, és egy kápolna is kialakításra került, már csak a felszentelés
van soron.
A vacsora

A nyári melegre való tekintettel
egy könnyed grillvacsora párosult a 8 különböző bor kóstolásához. A teraszon
foglaltunk helyet, ahol párhuzamosan több asztaltársaság is kóstolótúrán volt
hozzánk hasonlóan. A grilltál mellé folyamatosan kaptuk a hideg szódavizet és
desszertként frissen készült házi rétest, túrósat és almásat.
A borok kóstolási sorrendjében
megtartották azt az elvet, hogy a lágyabb boroktól haladtunk a testesebb borok
felé. Így egy fehér és egy rosé után 6 vörös következett, amelyek az alábbiak
voltak:

Az tény, hogy a szekszárdi
borrégióban főleg a vörös borok lelhetőek fel, ezt támasztotta alá a kóstoló
összetétele. Azonban a június végén nagyon fülledt meleg volt és ilyenkor
inkább a gyengédebb, lágyabb borok fogyasztása lett volna helyénvalóbb. A borok
a maguk nemében nagyon finomak és ízletesek voltak, és hozzájuk passzoló volt
az étel is. A fehér és rosé mellett a leg-leg az Optimus QV elnevezésű bor
volt, amely a pincészet zászlóshajója. A borok közül talán az egyik típus
szemet szúrhat, mégpedig a Szekszárdi Bikavér. A történet szerint itt jegyezték
fel először a „márka” megjelenését több száz évvel ezelőtt, ezért a szekszárdi
borászok magukénak érzik ezt a bort. A bor elkészítéséhez a kékfrankos és
kadarka fajtáknak mindenféleképpen szerepelni kell az összetételben, amelyet harmadik
összetevőként vagy a merlot vagy a cabernet sauvignon-t választják ki.

Az picit rontott az összképen, hogy a látványgrill sütő az asztalok
közelében volt, növelve így a hőmérsékletet. Az kiderült számunkra, hogy a
vendéglátás része az még nincsen teljesen kiforrva, de új koncepcióval és
tervekkel már rendelkeznek. Ennek megfelelően kezdték kialakítani a vendégeket
kiszolgáló csapatot, egy korábbi szálloda vezetővel és két
sommelier-rel egészültek ki.
Mivel ők új emberek voltak egy pici kapkodás volt érezhető a hely és a borok
csekély ismerete miatt, de ezt nem is rejtették véka alá. Azért el kell
ismerni, hogy még így is kielégítő kiszolgálásban volt részünk.

A vacsora fejenként 5.400 Ft-ba
került, amely a fenti szolgáltatásokat tartalmazta. A vacsora végeztével
lehetőség nyílt
borok vásárlására. A
legjobban a rosé ízlett, de azt annyira kifogyott, hogy nem volt lehetőség a
pincészetben vásárolni, amit nagyon sajnáltunk, de talán valamelyik nagyáruház
polcán lehet majd fellelni a hiánycikket. Illetve volt olyan boruk, amelyek még
a hordókban várják a palackozó gép bekapcsolását és ezért nem lehetett
vásárolni, ez a „KATI” fantázianevet viselő
fehér kadarka volt.
Mivel nem akartunk autózni, ezért
egy kisbuszt béreltünk, ennek költsége 15.000Ft-volt, amely eljött a
szállásunkra a
faddi DK Panzióba, elvitt a pincészetbe és vissza.
A vacsora végeztével szóltunk sofőrünknek és rövid időn belül értünk jött. A
rendszer jól tud működni. A soför éppen aznap vette át az új autóját, így mi
avathattuk fel az új járgányt.
Összességében egy nagy pincészet
munkájának gyümölcseit ízlelhettük meg egy festői környezetben, bár az
számunkra nem derült ki, hogy a „piszkos” munka hol folyik, már ami a szőlőt
feldolgozását illeti. A borok nagyon finomak voltak a részvételt csak ajánlani
tudom. Irány Szekszárd!