A müncheni Olympiapark

forrás

forrás

Az 1972-es müncheni olimpia helyszíne. Akkoriban nagyon modern kivitelezésnek számítottak az elkészült létesítmények, de szerintem napjainkban is érdekesnek számítanak. A 3-as metróvonal „Olympiazentrum” megállónál kell kiszállni, de a tömegközlekedési hálózat térképén az 5 karikát feltüntetik, így segítve a könnyebb célba érkezést. 

A metróból feljőve a felszínre egy parknál találjuk magunkat, amely már annak része és a messzi távolból látjuk az „Olympiaturm”-ot, amely a tájékozódásban lehet segítségünkre. A menetirány szerinti jobb oldalon az olimpiai falu épületei tárulnak elénk, bal kéz felöl pedig a sportesemények egyes helyszíneit pillanthatóak meg. A parkból egy az autópályán átívelő hídon lehet átkelni. 

A híd lábánál található egy emlékhely, amely azon sportolóknak állít emléket, akik merénylet áldozatai lettek. Mivel az áldozatok az izraeli csapat tagjai voltak a felírat az ő anyanyelvükön van írva. A gyalogos hídon átkelve elsőként az olimpiai stadion tárul elénk. Ide térítés ellenében lehet bemenni, amely felnőtteknek 3€ körbevezetés nélkül. Itt tulajdonképpen egy körsétát tehetünk a stadion körül, illetve az egykori játéktérig le lehet sétálni a sorok között. Én úgy vélem ez nem éri meg az árát, de talán ha a stadiontúrára fizet be az ember, akkor többet kap a pénzéért. 

A stadion elhelyezése olyan, hogy az ember a tetejénél érkezik be és onnan kell lefelé mennie a játéktér felé, legalábbis az egyik oldalon. A másik fedett oldal a park fölé magasodik, ahonnan szép kilátás tárul elénk, háttérben a BMW gyárral. Napjainkban már bajnoki focimeccseket nem rendeznek itt, amelyet az is bizonyít, hogy az atlétikai pálya és a focipálya megszűnt és le van betonozva a helye. 

Bár felfestés volt rajta, mintha autós ügyességi versenyeket rendeznének itt, de az összkép nagy csalódás volt. Ekkor azt éreztem, hogy az idő tényleg megállt, de nem néhány éve, hanem még 1972-ben. A park területén vannak étkezdék, gondolom főleg a turisták számára, egy igazi bajor perec 3€-ba, egy pohár sör 4€-ba, egy korsó pedig 8€-ba kerül. 

A séta folytatódott a torony felé. Útközben láttuk a sportcsarnok és az uszoda épületeit, valamint a jégcsarnokot. Az uszodát a mai napig használják, rengeteg ember volt a látogatásunkkor is ott, amit az üvegburkolat miatt könnyű volt nyomon követni. A csónakázó tó mellett sétálva elérkezünk a toronyhoz, amely kommunikációs szerepet töltött be hajdanán. A torony közel 300 méter magas, de csupán 189m magasba repíti fel a látogatókat a 7 m/s sebességű lift. A kilátásért természetesen itt is fizetni kell, amely felnőtteknek 5,5€. A fenti kilátás csodálatos. Jó időben messze el lehet látni. Ami feltűnő volt, hogy Münchenben nincsenek nagy magas épületek, amely nem rontja az összképet. 

A távolban látható az Allianz Arena, a lábainknál hever az olimpiai helyszín és a BMW gyáregysége. A kilátóban körbe lehet menni két szinten. Az alsó szinten rácsokkal vagyunk védve, amely a fényképek készítésében gátat szabhat, hátráltatja azt, míg a felső szinten „szabadon” készíthetünk fényképeket és járkálhatunk gyönyörködve a tájon. Ez egy nagy élmény volt ezt mindenképpen ajánlom megtekintésre. A park területén található egy domb, amit a stadion kialakítása során kitermelt földből alapítottak ki. Bár ide nem sétáltam fel, de biztosan szép kilátás nyílik a terültre.

Az egyértelműen látszik, hogy az egyes olimpiai létesítmények kihasználása eltérő, de törekszenek minél jobban kihasználni őket. Ez az uszoda esetében látszott is. A hely nemcsak a sport szerelmeseinek tud élményt nyújtani, hanem egyéb más események – pl. a zene – szerelmeseinek is. Az elmúlt 40 évben számos zenei koncert, sportesemény, cirkuszi bemutatók, illetve privát céges rendezvények kerültek megrendezésre a park területén. A park megtekintését semmiképpen se hagyjuk ki, ha a városba látogatunk, mert a történelem egy darabkája tárul elénk.
Kellemes időtöltést kívánok!