Sörkóstolás a prágai őszben
Egy szeptemberi baráti összejövetel lehetett, amikor az ötlet megszületett, hogy az október végi hosszú hétvégén ruccanjunk ki a csehekhez, egészen Prágáig és ízleljünk meg néhány ismert vagy éppen kevésbé ismert helyben készített sört. Hogy ne kelljen szabadságot kivenni, pénteken munka után indultunk neki. Prága 500km-re van Budapesttől, végig autópályán lehet haladni. Számomra meglepő módon nagyon csekély forgalom volt szinte a teljes út alatt.
Szállásunk a Hotel Pivovar-ban volt. Ezt a helyet ismertük már korábbról, mert 5 évvel ezelőtt egy hetet töltöttünk már el itt. Ez egy sörgyár volt korábban, amit átalakítottak hotellé, és egy hónapja pedig egy újabb 3*-os épület is átadásra került. Mi ebben kaptunk helyet, minden új volt még és nagyon ízlésesen be lett rendezve. A hotelnek van zárt parkolója, amiért külön fizetni kell, de nem egy nagy összeget, 100 cseh koronát naponta, illetve a szállás ára csak a reggelit tartalmazza. Tehát egy 2 fős szoba reggelivel és autóparkolással 3 ájszakára 4.350 CZK-ba került. A hotel Prága 9-es, Visocany kerületében található, 150 m-re a B (sárga) metróvonal Vysocanska megállótól.
A hotel aljában található egy kisvendéglő, ahol ételt is felszolgálnak, a szombat reggel ott kezdődött. Itt csapolt Staropramen és Pilsner sörfajtákat kínálnak, tapasztalatunk szerint a legolcsó
bban. A ráhangolódást követően a belváros felé vettük az irányt és egy pici kultúra következett, a lőportorony, a szerteágazó sétálóutcák,
a Vencel tér. A városházához érve úgy döntöttünk, hogy megmásszuk és a tetején lévő kilátótoronyból megnézzük Prágát. Az idő nekünk kedvezett, végig 10-12 fok volt, tipikus őszi idő és az eső nem esett. A belépő 100 CZK-ba kerül, egy darabig lifttel, majd utána vagy egy másik lifttel vagy gyalogszerrel lehet a kilátóba feljutni. Mondanom sem kell, hogy rengeteg ember volt fent. Haladási irány nincsen megjelölve, ezért nagyon nehézkes a közlekedés a toronyban lévő erkélyen, amely körül öleli a tornyot. Én a magam részéről tériszonyos vagyok és sok korlát sem volt. Egyszer sikerült körbemenni a teraszon, a kilátás kárpótolt mindenért. Azt tapasztaltuk, hogy sok honfitár
sunk is úgy gondolta, hogy a hosszú hétvégén P
rágába kell kirándulnia, és még néhány ismerőssel is találkoztunk, az ő legnagyobb megdöbbenésükre. Az idő múlásával és az elfogyasztott korsó sörök okán megéheztünk és "a kehelyhez" nevű étterem felé vettük utunkat. A hely arról nevezetes, hogy a Svejk, a derék katona című művet Jaroslav Hasek ebben az étteremben írta. Csehországban rengeteg Svejk kocsma található, de az útikönyv szerint ez az igazi. Az étteremben szinte senki nem volt, legalábbis abban a teremben ahol leültünk, de ennek ellenére nehézkesen tudtunk leülni ahhoz az üresen 
álló asztalhoz, amelyhez szerettünk volna. Ezután egy fiatalabb p
incér szolgált ki minket, hozta is egyből egy Beherovkákat, majd egy literes korsóban sört. Egy kellemes ebédet fogyasztottunk itt el. A cseh ízek megkóstolását követően egy újabb felkapott és ismert helyre, az U Fleku-ba. Itt házi barna (de inkább fekete színű) sört készítenek, jellegzetes, de egyedi ízvilága van. Aki még nem kóstolta annak feltétlenül ajánlatos megkóstolnia. Bár napijegyünk volt a tömegközlekedésre (a 24 órás jegy 110 CZK-ba került), az általunk választott helyszínek között az utat gyalogosan tettük meg. A nap végére kellően elfáradtunk, és a szállás felé vettük az irányt, vagyis inkább a hotel aljában lévő "étterem" felé.
A sörkóstolás vasárnap is folytatódott. Az időátállítás miatt nyertünk egy órát és korábban vettük nyakunkba a várost. A szokásos, hotel aljában lévő egységben kezdtük
a napot, majd onnan a Pivovarsky Dum-ba (Sör- és malátakutató intézet) mentünk. Az fontos, hogy amikor egy helyet kinézünk gondoljuk át, hogy melyik nap melyik napszakában látogatunk el, mert előfordulhat, hogy annyira tele van, hogy nem lesz szabad asztal és hoppon maradunk. Velünk ez történt előző nap, ezért már nyitásra, 11 órára odamentünk. Itt ki lehet próbálni néhány sörinnovációt, és mi így is tettünk. Kikértünk 1-1 decis kóstolót nyolc különböző sörből, amelyek meghatározott sorrendben kellett elfogyasztani. Ezek között volt:
A hotel aljában található egy kisvendéglő, ahol ételt is felszolgálnak, a szombat reggel ott kezdődött. Itt csapolt Staropramen és Pilsner sörfajtákat kínálnak, tapasztalatunk szerint a legolcsó
bban. A ráhangolódást követően a belváros felé vettük az irányt és egy pici kultúra következett, a lőportorony, a szerteágazó sétálóutcák,
a Vencel tér. A városházához érve úgy döntöttünk, hogy megmásszuk és a tetején lévő kilátótoronyból megnézzük Prágát. Az idő nekünk kedvezett, végig 10-12 fok volt, tipikus őszi idő és az eső nem esett. A belépő 100 CZK-ba kerül, egy darabig lifttel, majd utána vagy egy másik lifttel vagy gyalogszerrel lehet a kilátóba feljutni. Mondanom sem kell, hogy rengeteg ember volt fent. Haladási irány nincsen megjelölve, ezért nagyon nehézkes a közlekedés a toronyban lévő erkélyen, amely körül öleli a tornyot. Én a magam részéről tériszonyos vagyok és sok korlát sem volt. Egyszer sikerült körbemenni a teraszon, a kilátás kárpótolt mindenért. Azt tapasztaltuk, hogy sok honfitár
sunk is úgy gondolta, hogy a hosszú hétvégén P
rágába kell kirándulnia, és még néhány ismerőssel is találkoztunk, az ő legnagyobb megdöbbenésükre. Az idő múlásával és az elfogyasztott korsó sörök okán megéheztünk és "a kehelyhez" nevű étterem felé vettük utunkat. A hely arról nevezetes, hogy a Svejk, a derék katona című művet Jaroslav Hasek ebben az étteremben írta. Csehországban rengeteg Svejk kocsma található, de az útikönyv szerint ez az igazi. Az étteremben szinte senki nem volt, legalábbis abban a teremben ahol leültünk, de ennek ellenére nehézkesen tudtunk leülni ahhoz az üresen 
álló asztalhoz, amelyhez szerettünk volna. Ezután egy fiatalabb p
incér szolgált ki minket, hozta is egyből egy Beherovkákat, majd egy literes korsóban sört. Egy kellemes ebédet fogyasztottunk itt el. A cseh ízek megkóstolását követően egy újabb felkapott és ismert helyre, az U Fleku-ba. Itt házi barna (de inkább fekete színű) sört készítenek, jellegzetes, de egyedi ízvilága van. Aki még nem kóstolta annak feltétlenül ajánlatos megkóstolnia. Bár napijegyünk volt a tömegközlekedésre (a 24 órás jegy 110 CZK-ba került), az általunk választott helyszínek között az utat gyalogosan tettük meg. A nap végére kellően elfáradtunk, és a szállás felé vettük az irányt, vagyis inkább a hotel aljában lévő "étterem" felé.A sörkóstolás vasárnap is folytatódott. Az időátállítás miatt nyertünk egy órát és korábban vettük nyakunkba a várost. A szokásos, hotel aljában lévő egységben kezdtük
a napot, majd onnan a Pivovarsky Dum-ba (Sör- és malátakutató intézet) mentünk. Az fontos, hogy amikor egy helyet kinézünk gondoljuk át, hogy melyik nap melyik napszakában látogatunk el, mert előfordulhat, hogy annyira tele van, hogy nem lesz szabad asztal és hoppon maradunk. Velünk ez történt előző nap, ezért már nyitásra, 11 órára odamentünk. Itt ki lehet próbálni néhány sörinnovációt, és mi így is tettünk. Kikértünk 1-1 decis kóstolót nyolc különböző sörből, amelyek meghatározott sorrendben kellett elfogyasztani. Ezek között volt:- light (svetlé) - világos
- dark (tmavé) - barna
- sour cherry (visnové) - krémes meggy
- coffee (kávevé) - kávés
- wheat (psenicé) - búza
- banana (banánové) - banános
- nettle (koprivové) - csalános
- chilli (chilli) - csilis
Aki fogékony a különlegességekre annak ajánlom, hogy próbálja ki őket, de nagy élményre nem kell számítani. Csináltunk egy kis versenyt, hogy kinek melyik ízlik a legjobban. A pontozás 10-es skálá
n ment, a győztes csak 33 pontot kapott az elérhető maximum 60-ból. A kis kóstolót követően ebédelni indultunk az "U zlatého prezliku" étterembe, amely az első kerületben a vár aljában található. Ez egy nagyon hangulatos pince étterem, amelyben nagyon sok kisebb terem található, melyet labirintus szerű folyosók kötnek össze. Az étteremben csak magyar vendég volt. A rendelt ételek nagyon finomak, de kis adagok, illetve a borravalót külön fejenként felszámolták.
A következő kóstoló helyszíne a St. Norbert kolostor sörfőzdéje volt. Itt háromféle különleges sört tudtunk megkóstolni, egy világos (amber) 5,3%-os, egy barna 5,5%-os és egy IPA (india pale ale) 6,3%-os. Mindhárom nagyon finom volt, de a legna
gyobb alkohol tartalmút megszavaztuk a legjobbnak. Az íze a mustra emlékeztet, de szavakba nem önthető, nagyon finom nedű. Itt lehetőség van üveges formában vásárolni és magunkkal vinni, de ilyen kisebb magán főzdék esetében ennek ára van. A kolostorban ránk esteledett és mivel másnap indultunk haza, ezért a szállásunk felé vettük az irányt.
A hotel mellett a metró megállónál található egy pláza, amely aljában van egy Billa élelmiszer áruház. A reggeli után másnap itt vásároltunk be néhány "folyékony szuvenírt". Aznapra volt még egy programunk, mégpedig az, hogy ellátogatunk a Prágától 60 km-re északkeletre fekvő Mlada Boleslav városába és megtekintjük a Skoda múzeumot és autógyárat. Előre
meg volt beszélve, hogy milyen időpontban lehet megtekinteni az épületeket. Mivel időben értünk oda, ezért a látogatóközpontban nézelődtünk, ahol van lehetőség megnézni az egyes Skoda modelleket. Az idegenvezetés a múzeum épületében kezdődik, amely az első épület volt a gyár életében, ma már csak a látogatókat fogadja, termelés nem zajlik itt. Először megtekintünk egy 25 perces rövidfilmet a márka történetéről, majd néhány korábbi modellt élőben is megtekinthetünk. A múzeum több része átalakítás és renoválás alatt volt a látogatásunkkor, ezért csak egy teremnyi történelmet tekin
thettünk meg. A körbevezetés az épületen kívül folytatódott. Egy olyan termet is megmutattak, ahol a prototípusokat, a korábban gyártott modelleket, valamint a sorozatgyártásba nem került gépjárműveket tárolják. Így
megtekinthettük a Skoda Tudor tanulmányautót, amelyből ez az egy létezik a világon. Ezután autóba ültünk és behajtottunk a gyár területére, amely az elmondottak szerint 2 négyzetkilométer. Ebben a gyáregységben a Fabia modelleket rakják össze, melynek folyamatát részben megtekinthettük. A gyár területén nem lehet fényképezni, ezért aki teheti az látogasson el ide, mert megéri. A látogatás ára 190 CZK fejenként.
Néhány hasznos információ, amely elhangzott az idegenvezetés során:
n ment, a győztes csak 33 pontot kapott az elérhető maximum 60-ból. A kis kóstolót követően ebédelni indultunk az "U zlatého prezliku" étterembe, amely az első kerületben a vár aljában található. Ez egy nagyon hangulatos pince étterem, amelyben nagyon sok kisebb terem található, melyet labirintus szerű folyosók kötnek össze. Az étteremben csak magyar vendég volt. A rendelt ételek nagyon finomak, de kis adagok, illetve a borravalót külön fejenként felszámolták.A következő kóstoló helyszíne a St. Norbert kolostor sörfőzdéje volt. Itt háromféle különleges sört tudtunk megkóstolni, egy világos (amber) 5,3%-os, egy barna 5,5%-os és egy IPA (india pale ale) 6,3%-os. Mindhárom nagyon finom volt, de a legna
gyobb alkohol tartalmút megszavaztuk a legjobbnak. Az íze a mustra emlékeztet, de szavakba nem önthető, nagyon finom nedű. Itt lehetőség van üveges formában vásárolni és magunkkal vinni, de ilyen kisebb magán főzdék esetében ennek ára van. A kolostorban ránk esteledett és mivel másnap indultunk haza, ezért a szállásunk felé vettük az irányt.
A hotel mellett a metró megállónál található egy pláza, amely aljában van egy Billa élelmiszer áruház. A reggeli után másnap itt vásároltunk be néhány "folyékony szuvenírt". Aznapra volt még egy programunk, mégpedig az, hogy ellátogatunk a Prágától 60 km-re északkeletre fekvő Mlada Boleslav városába és megtekintjük a Skoda múzeumot és autógyárat. Előre
meg volt beszélve, hogy milyen időpontban lehet megtekinteni az épületeket. Mivel időben értünk oda, ezért a látogatóközpontban nézelődtünk, ahol van lehetőség megnézni az egyes Skoda modelleket. Az idegenvezetés a múzeum épületében kezdődik, amely az első épület volt a gyár életében, ma már csak a látogatókat fogadja, termelés nem zajlik itt. Először megtekintünk egy 25 perces rövidfilmet a márka történetéről, majd néhány korábbi modellt élőben is megtekinthetünk. A múzeum több része átalakítás és renoválás alatt volt a látogatásunkkor, ezért csak egy teremnyi történelmet tekin
thettünk meg. A körbevezetés az épületen kívül folytatódott. Egy olyan termet is megmutattak, ahol a prototípusokat, a korábban gyártott modelleket, valamint a sorozatgyártásba nem került gépjárműveket tárolják. Így
megtekinthettük a Skoda Tudor tanulmányautót, amelyből ez az egy létezik a világon. Ezután autóba ültünk és behajtottunk a gyár területére, amely az elmondottak szerint 2 négyzetkilométer. Ebben a gyáregységben a Fabia modelleket rakják össze, melynek folyamatát részben megtekinthettük. A gyár területén nem lehet fényképezni, ezért aki teheti az látogasson el ide, mert megéri. A látogatás ára 190 CZK fejenként.Néhány hasznos információ, amely elhangzott az idegenvezetés során:
- 103 országba értékesítettek Skoda autót (pl.: Nepálba 3 autót)
- az USA-ban nem kapható
- a múzeum visszavásárolja és felújítja a régi motorbicikliket és gépjárműveket
- a gyár jelenleg nem használja ki a teljes kapacitását, 80% körül termel
- a konszernen belülre is gyárt kész vagy félkész alkatrészeket
- a dolgozók 2 db Skoda autó vásárlásakor kedvezményt kapnak, akár 15%-ot is
- Just in time rendszert alkalmaznak, tehát nincsen raktárkészlet
- a kész autók 2 napot töltenek a parkolóban, utána már el is szállítják
- a gyár hőerőműve nemcsak a gyár, de több ezer lakás energia ellátását is biztosítja
- a műszerfalakat a Siemens cég szereli össze saját embereivel a gyár területén.
- egy autó legyártása 24-26 órát vesz igénybe
A látogatás végén az idegenvezetőt visszavittük a múzeumba, ahol van lehetőség Skoda szuvenír vásárlására, pólók, könyvek, tollak, kitűzők és sok minden más. A ruházatot én elég drágának találtam, a többi tétel árában volt, nyilván figyelembe véve, hogy hol vásárolunk.
A hétvége nagyon jól sikerült, ezt mindenkinek csak ajánlani tudom és már most indulnék vissza, hogy újabb remek éttermeket és söröket próbálhassak ki.
A hétvége nagyon jól sikerült, ezt mindenkinek csak ajánlani tudom és már most indulnék vissza, hogy újabb remek éttermeket és söröket próbálhassak ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése