Múzeumok a fővárosban - Magyar Vasúttörténeti Park

A történelem csipetnyi füstje

Bár az időjárás gyakran váltakozik mostanában, hol esik, hol süt a nap, de azt leszögezhetjük, hogy néhány nap és itt a nyár. Ezen apropóból had ajánljak egy szabadtéri programot, amely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt nagy kaland lehet. A budapesti múzeum ajánlásom soron következő alanya a Magyar Vasúttörténeti Park.

Budapest XIV. kerületében, Zuglóban, a Tatai út 95. szám alatt található a park, amelyet vonattal is meg lehet közelíteni a Nyugati pályaudvarról, csakúgy mint tömegközlekedéssel a 30-as és 120-as autóbusszal, valamint a 14-es villamossal. Azok se ijedjenek meg, akik gépjárművel vagy autóbusszal érkeznek, mert a bejárat előtt - korlátozott számban ugyan - de ingyenes zárt parkoló található. A múzeumokhoz hűen hétfői napokon zárva tart, keddtől vasárnapig fogadja az érdeklődőket, de azt sem egész évben. A fő szezon - 2012-ben - március közepétől november végéig van, a nyitva tartása ilyenkor 10:00-18:00 óra között.

A belépőjegyek árai az előző évhez (2011) viszonyítva emelkedtek, a felnőtt belépőjegy 1.200 Ft-ba, míg a 18 év alatti gyermek belépője 500 Ft-ba kerül. Van lehetőség még nyugdíjas jegy, családi jegy vagy éves bérlet vásárlására is, ha igényünk ezt kívánja.

Egy augusztusi hétköznapon látogattam el a parkba. Mint utóbb kiderült az időzítés azért is volt jó, mert csekély számú látogatóval kellett megosztani, az amúgy sem kicsi park területét, így a parkolás sem okozott nagy gondot, és az ember úgy érezhette, hogy övé az egész park. A pénztártól való távozás után egy nagy park térkép előtt találjuk magunkat, amely útbaigazít minket az egyes attrakciók között. Sajnos a belépőnk nem jogosít fel minden attrakció igénybevételére, arra külön kell jegyet váltani. Amennyiben egy meleg napot fogunk ki a látogatásra mindenféleképpen javaslom, hogy ivóvíz legyen velünk. Én pont egy ilyen meleg napot fogtam ki. 

A bejáratnál, ami először szembetűnő, hogy a távolban már látni a körben elhelyezett, régi gőzösöket. Több mint egy tucat mozdony van kiállítva, mind fekete színben pompázik az olaj és korom miatt. Mivel néhányra fel is lehet mászni, azért vigyázzunk, mert a ruhát könnyen bepiszkolhatja. Minden mozdony mellett találni lehet egy leírást a jellemzőkkel és annak életútjával. A sínpárok egy fordítókorongozó felé mutatnak, amelyet bizonyos időközönként beindítanak. Ez úgy működik, hogy a látogató rááll, a gépkezelő elindítja a korongot, amely tesz néhány kört, olyasmi érzés, mintha komppal utaznánk. A korong célja, hogy a mozdonyokat másik sínpárra áthelyezzék vagy megfordítsák. Ezzel az eszközzel a váltót lehet kiváltani olyan helyeken, ahol nincsen elegendő hely azok kiépítésére, például a remizekben. A mozdonyok mellett ki van állítva egy sínautó, amellyel még a szocialista években valamelyik elöljárót szállították a vasúton. Az autó a Vissza a jövőbe 3 című filmben szereplő időgépre emlékeztet, amikor vasúti kocsikerekeket kap. Nem hétköznapi jelenség. 

Az egyik oldalsó vágánypáron található több, szabadon lévő vasúti kocsi tengely, amely szemléltetés céljából állítottak ki. Az egyik kerék teljesen ép, a másikból pedig kivágtak egy darabkát és odakészítettek egy kalapácsot. De miért is? Amikor egy szerelvény befut egy állomásra ellenőrizni szokták a kocsik kerekeit. Ezt a műveletet a kerékkopogtatók végzik úgy, hogy egy kalapáccsal minden kereket megkopogtatnak. Ha csengő hangot ad, akkor a kerék ép, nincsen benne törés, ha viszont tompa hangot ad, akkor az baj, mert problémát, akár balesetet is okozhat a nyílt pályán. Ezt a kísérletet el tudjuk itt végezni mi magunk is.

A park területén található még egy fordítókorong, amely a mozdonyok garázsa előtt található. Itt számos régi, nosztalgia jellegű még működő kocsi található, amelyek restaurálását itt végzik. A látogatásomkor több mozdonyt kitoltak a „garázsból”, szabadban, napfénynél lehetett megcsodálni. Amelyek bent álltak, azokhoz nem igen lehetett bemenni, így csak távolról lehetett szemügyre venni. Ezen épületegyüttesben található egy büfé, ahol az egyes attrakciókra lehet jegyet váltani, hogy ne kelljen visszarohangálni a főpénztárba a park tulsó végébe, lehet emléktárgyakat és a vasúttal kapcsolatos könyveket vásárolni. Az emeleten található egy kiállító terem, amely mindig egy aktuális témát dolgoz fel a vasút és történelmével kapcsolatosan. Amikor ott voltam az Orient Express-ről volt kiállítás. 

 

Ezen fordítókorong bejáratánál található egy állomás, ahonnan néhány attrakciót tudunk kipróbálni.

A kézihajtányozás, amely külsőre egy régi szekérre emlékeztet és pár száz méteren keresztül lehet hajtányozni, fejenként 500 Ft-ért cserébe. Itt meg kell dolgozni a sikerért.

Dízelmozdony vezetése egy az 50-es években készült mozdonnyal, egy kb. 800 méter hosszú szakaszon lehetséges, amely nem áll másból, minthogy az elején meghúzunk egy kart gázt adva a járműnek, majd miután a mozdonyvezető segítségével tolatásba kapcsolunk újra meghúzzuk a kart. Gyerekeknek tud élmény lenni, mert a végén kap egy oklevelet, nevével ellátva, hogy mozdonyt vezetett.

Alkalmanként van lehetőség lóvasúttal illetve vasúti autóval utazni, de ezek az attrakciók csak korlátozott időpontokban, adott eseményekkor lehetséges.

A park területén számtalan sínpár fut, amelyeken különböző vasúti szerelvények vannak kiállítva. Megtalálható itt többféle hálókocsi, büfé kocsi, teherszállító kocsik, illetve ezek mozgatását végző mozdonyok. Úgy van kialakítva, mintha az egy igazi állomás lenne. Ahogy írtam, sok sínpár, mindegyiken hosszú szerelvények, van egy épület, amelyben az élethű kivitelezés érdekében van váró, pénztár és büfé kialakítva. 

Utazás a Kerti Vasúton: a park területén keresztül fut egy vasúti vonal, amelyre szintén jegy ellenében lehet felszállni és körbeutazni a parkot. Ennek is van egy saját pályaudvara, ahol ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a való életben. A mozdony elég keskeny, ezért a felnőtteknek vigyázniuk kell, hogy le ne essenek, a gyerekek könnyebben elférnek rajta, ezért ne ficánkoljunk, mert könnyen leeshetünk róla. A vonal keresztezi az autóutat, gyalogutat, amely esetekben a kereszteződésekben piros lámpa állítja le a keresztmozgást és ad elsőbbséget az áthaladó szerelvénynek. A körút fejenként 600 Ft-be kerül. Ezt érdemes kipróbálni kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

 

Ahogy korábban már írtam a parkban rengeteg vasúti kocsi található, amelyek közül néhányat átalakítottak és bennük terepasztalokat alakítottak ki, amelyeken szerelvények futnak. Az irányítást 300 Ft/fő fejében át is engedik nekünk egy rövid időre. Ugyanakkor vannak olyan terepasztalok, amelyeknél „mindent a szemnek semmit a kéznek” szabály érvényesül. Itt a gyerekek kíváncsiságát nehezen lehet csillapítani, de a teremben lévő felelősök megteszik helyettünk is. 

Található egy kisebb füves terület, amelyen játszóteret, focipályát és pihenő padokat alakítottak ki, amely így alkalmassá teszi a parkot csoportok fogadására is, illetve a magunkkal vitt elemózsia elfogyasztására és egy pihenőre kiváló lehetőséget biztosít. Én úgy vélem, hogy ide gyermekkel a legjobb ellátogatni, mert sokat tanulhat a vasútról, láthatja élőben és terepasztalon egyaránt a mozdonyokat, vasúti kocsikat. Mivel ez egy nyitott múzeum, ezért szabadban, jó levegőn is vagyunk az élmények átélése közben.

Vonatra fel!