 |
| forrás |
 |
| forrás |
Az 1972-es müncheni olimpia helyszíne. Akkoriban nagyon
modern kivitelezésnek számítottak az elkészült létesítmények, de szerintem napjainkban
is érdekesnek számítanak. A 3-as metróvonal „Olympiazentrum” megállónál kell
kiszállni, de a tömegközlekedési hálózat térképén az 5 karikát feltüntetik, így
segítve a könnyebb célba érkezést.
A metróból feljőve a felszínre egy parknál
találjuk magunkat, amely már annak része és a messzi távolból látjuk az
„Olympiaturm”-ot, amely a tájékozódásban lehet segítségünkre. A menetirány
szerinti jobb oldalon az olimpiai falu épületei tárulnak elénk, bal kéz felöl
pedig a sportesemények egyes helyszíneit pillanthatóak meg. A parkból egy az
autópályán átívelő hídon lehet átkelni.
A híd lábánál található egy emlékhely,
amely azon sportolóknak állít emléket, akik merénylet áldozatai lettek. Mivel
az áldozatok az izraeli csapat tagjai voltak a felírat az ő anyanyelvükön van
írva. A gyalogos hídon átkelve elsőként az olimpiai stadion tárul elénk. Ide
térítés ellenében lehet bemenni, amely felnőtteknek 3€ körbevezetés nélkül. Itt
tulajdonképpen egy körsétát tehetünk a stadion körül, illetve az egykori
játéktérig le lehet sétálni a sorok között. Én úgy vélem ez nem éri meg az
árát, de talán ha a stadiontúrára fizet be az ember, akkor többet kap a
pénzéért.
A stadion elhelyezése olyan, hogy az ember a tetejénél érkezik be és
onnan kell lefelé mennie a játéktér felé, legalábbis az egyik oldalon. A másik
fedett oldal a park fölé magasodik, ahonnan szép kilátás tárul elénk, háttérben
a BMW gyárral. Napjainkban már bajnoki focimeccseket nem rendeznek itt, amelyet
az is bizonyít, hogy az atlétikai pálya és a focipálya megszűnt és le van
betonozva a helye.
Bár felfestés volt rajta, mintha autós ügyességi versenyeket
rendeznének itt, de az összkép nagy csalódás volt. Ekkor azt éreztem, hogy az
idő tényleg megállt, de nem néhány éve, hanem még 1972-ben. A park területén
vannak étkezdék, gondolom főleg a turisták számára, egy igazi bajor perec
3€-ba, egy pohár sör 4€-ba, egy korsó pedig 8€-ba kerül.
A séta folytatódott a
torony felé. Útközben láttuk a sportcsarnok és az uszoda épületeit, valamint a jégcsarnokot. Az uszodát a mai napig használják, rengeteg ember volt a
látogatásunkkor is ott, amit az üvegburkolat miatt könnyű volt nyomon követni.
A csónakázó tó mellett sétálva elérkezünk a toronyhoz, amely kommunikációs
szerepet töltött be hajdanán. A torony közel 300 méter magas, de csupán 189m
magasba repíti fel a látogatókat a 7 m/s sebességű lift. A kilátásért
természetesen itt is fizetni kell, amely felnőtteknek 5,5€. A fenti kilátás
csodálatos. Jó időben messze el lehet látni. Ami feltűnő volt, hogy Münchenben
nincsenek nagy magas épületek, amely nem rontja az összképet.
A távolban
látható az Allianz Arena, a lábainknál hever az olimpiai helyszín és a BMW
gyáregysége. A kilátóban körbe lehet menni két szinten. Az alsó szinten
rácsokkal vagyunk védve, amely a fényképek készítésében gátat szabhat,
hátráltatja azt, míg a felső szinten „szabadon” készíthetünk fényképeket és
járkálhatunk gyönyörködve a tájon. Ez egy nagy élmény volt ezt mindenképpen
ajánlom megtekintésre. A park területén található egy domb, amit a stadion
kialakítása során kitermelt földből alapítottak ki. Bár ide nem sétáltam fel,
de biztosan szép kilátás nyílik a terültre.
Az egyértelműen látszik, hogy az egyes olimpiai
létesítmények kihasználása eltérő, de törekszenek minél jobban kihasználni
őket. Ez az uszoda esetében látszott is. A hely nemcsak a sport szerelmeseinek
tud élményt nyújtani, hanem egyéb más események – pl. a zene – szerelmeseinek
is. Az elmúlt 40 évben számos zenei koncert, sportesemény, cirkuszi bemutatók,
illetve privát céges rendezvények kerültek megrendezésre a park területén. A
park megtekintését semmiképpen se hagyjuk ki, ha a városba látogatunk, mert a
történelem egy darabkája tárul elénk.Kellemes időtöltést kívánok!