Rodoszi nyaralás I.

Egy kis történelem

Az Égei- és a Földközi-tenger találkozásánál, a török partok közelében fekszik Rodosz szigete. Rodosz a Dodekánosz-szigetcsoport legnagyobb szigete. Rodosz történelme az ókorba nyúlik vissza. Az ókori világ hét csodájának egyike itt állt, a Rodoszi Kolosszus - 30 méter magas Héliosz istent ábrázoló szobor, amelynek lábai a kikötő két oldalán álltak, és a hajók alatta futottak be Rodosz kikötőjébe. A szobrot földrengés pusztította el i.e. 226-ban. Később több uralkodó is próbálta újra felépíteni, de végül a Rodoszi Kolosszus darabjait kereskedőknek adták el.

A sziget fővárosát, a hasonló nevű Rodosz várost i.e. 408-ban tervezte egy Hippodamosz nevű görög építész, Az i.e. 16. században a minoszi kultúra telepedett meg a szigeten, majd egy évszázaddal később az akhájok igázták le a területet. A dórok érkezésével, az i.e. 11. században indult meg Rodosz fejlődése, amit stratégiailag is fontos elhelyezkedése indokolt.

A perzsa hadak többször is lerohanták a szigetet, de az athéni seregek támogatásával a perzsák ellen kivívott győzelem után Rodosz csatlakozott az athéni szövetséghez, ami komoly védelmet biztosított számára. A Peloponnészoszi háborúk elkerülték a szigetet és a konfliktus végén Rodosz önállóan intézte kül- és belügyeit, így i.e. 340-ben a perzsák sikerrel vették be a szigetet, mivel a szövetséges görög városállamok a háborútól legyengülve nem tudták segíteni a rodosziakat. A perszák uralma rövid volt, 332-ben Nagy Sándor hódította meg a szigetet, majd a nagy hadvezér halála után Rodosz az Alexandriában uralkodó Ptolemaioszok birtokába került. Ennek köszönhetően a város fejlődésnek indult és a Földközi-tenger térségének jelentős kereskedelmi, kulturális és hajózási központjává vált. Később a szerződéses viszonyba került a sziget a Római Birodalommal. A római nemesek iskoláinak központja lett Rodosz.

Az i.sz. 1. században Szent Pál hozta a kereszténységet a szigetre, amely később meghatározóvá vált Rodosz életében. 1309-ben Rodosz a Szent János Ispotályos lovagrend uralma alá került, akik Rodosz városát az akkori kornak megfelelő modern középkori várossá építették. A mai óváros számos látnivalója és műemléke, köztük az impozáns Nagymesteri Palota is ebben az időszakban épült. A rodoszi lovagok által épített erős falak sikeresen állták az egyiptomi szultán támadásait, de végül a város 1522-ben a török serege előtt behódolt. Rodosz szigete közel négy évszázadon keresztül az Oszmán birodalom része volt.

A szigetet csak 1912-ben hódították el a törököktől az olasz seregek, majd a második világháború után 1948-ban egyesült Görögországgal.

Az országban jelenleg fennálló gazdasági helyzet a szigeteken, így Rodoszon sem érezteti hatását, inkább a kontinensen lehet érezni.

Rodosz az ország negyedik, dodekániszosz szigetcsoport legnagyobb szigete. Hossza 85 km, szélessége 35km a partvonal kerülete 200km, míg a legmagasabb pontja az 1215 m magas Altaviros-hegy. (Forrás: Greekland.hu)